A Ginkgo biloba nevû páfrányfenyõ a Föld történetének legidõsebb fája. Már 200 millió évvel ezelõtt, a dinoszauruszok korában is létezett, azóta mindmáig alig változott, így tehát akár - mérhetetlen túlélõ képességgel rendelkezõ - élõ kövületnek is tekinthetjük. Egy-egy példánya akár ezer évig is elél. Levelét és magvait már az õsi kínai orvoslás is alkalmazta elsõsorban asztma, a hörgõk és a tüdõ betegségeinek esetében, valamint a perfériás vérkeringésnek és az agy vérellátásának javítására.
Korunk tudománya is elismeri a ginkgo széleskörû egészségvédõ hatását. Európában ma a ginkgo az egyik legelterjedtebb természetes orvosság. 1988-ban egyedül Németországban több mint 5 millió ginkgo-receptet írtak fel a rászorulóknak. A ginkgo jótékony hatását a kutatók elsõsorban a növény erõs anti-oxidánsként mûködõ flavonoid tartalmának tulajdonítják. Levelei a többi között flavonoidokat, köztük kempferolt, kvercetint, izoramnetint és más glikozidokat, proantocianidineket és nem flavonoid terpéneket, bilobalidot és ginkgolid A, B, C-t, lignánokat, illóolajakat és csersavakat tartalmaznak.
- A ginkgo javítja a memóriát, serkenti az agy mûködését, jó hatású depresszió, szorongás és migrén ellen.
- Hatásosan alkalmazható asztma, allergia, Alzheimer-kór, szív- és keringési betegségek esetén.
- Gátolja a vérlemezkék összetapadását, tehát a vérrögképzõdést. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsony vérnyomást viszont növeli, tehát normalizáló szerepet tölt be.
- Jól használható máj- és veseproblémák, különbözõ gyulladások, impotencia, fülzúgás (tinnitus), idõskori halláscsökkenés(presbyacusia), látászavarok, szédülés (vertigo), aranyér esetén.
- Elõsegíti a szervezetben a glukóz hasznosítását, ezért elõnyösen alkalmazható cukorbetegségben (diabetes).
- Minthogy általában véve javítja a szervezetben a keringést, adagolása csökkenti az öregedéssel együtt járó kellemetlen tüneteket, fokozza a munkavégzõ képességet, jó hatással van a sebekre és a bőrre, hasznos visszérgyulladás utáni állapotban.
Egy 1991-ben megjelent tanulmány beszámolt róla, hogy különféle keringési rendellenességben szenvedõ 303 betegnek az orvosok 12 héten át napi 150 mg ginkgokivonatot adtak. A vizsgálatsorozat végén megállapították, hogy a ginkgóval kezelt személyek 71 százalékának javult az állapota, jelentõsen mérséklõdtek korábbi betegségtüneteik (energiahiány, fáradtság, szédülés, fejfájás, csökkent fizikai teljesítõképesség, depresszió, idegesség, az emlékezõ- és a koncentrálóképesség zavarai). Európában Amanda McQuade gyógynövénykutató számos vizsgálatot végzett elsõsorban idõskori elmebajban szenvedõ betegeken. Nyolchetes ginkgo-adagolás után állapotukban mérhetõ javulás következett be, ugyanakkor semmilyen mellékhatás vagy hozzászokás nem volt kimutatható. Fiatalabb betegeknél egyszeri 600 mg-os dózis sem okozott mellékhatást, viszont jelentõs emlékezõképesség-javulást tapasztaltak.
A ginkgóval kapcsolatos kutatási eredmények közül a legújabbal és talán a legérdekesebbet az impotencia egyik fajtájának kezelésekor észlelték. Mint a The Journal of Urology (Sikora, Sohn és Deutz) beszámolt róla, a pénisz artériás vérellátásának gyengesége miatt potenciazavarral küzdõ 60 betûsnek 6 hónapon át napi 60 mg ginkgokivonatot adtak. A kezelés végén a betegek 50 százaléka ismét képessé vált az erekcióra, és a többiek 45 százalékánál is valamelyes javulás történt a pénisz artériás vérellátásában.
Említésre érdemes, hogy a ginkgo alkalmazásának számos elõnye mellett gyakorlatilag semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak. 1989-ben több kutatóintézet és kórház egyidejûleg végzett ginkgo-hatásvizsgálatokat. Összesen 8505 személyt vontak be a kutatásokba, és megállapították, hogy a ginkgo 6 hónapon át történõ adagolása mindössze 33 embernél, tehát 0,4 százalékban okozott - fõleg emésztõszervi - mellékhatásokat, és azok is csupán enyhék és idõlegesek voltak. így tehát a ginkgo szedése gyakorlatilag kockázatmentesnek, biztonságosnak mondható. A világ több táján is megélõ Ginkgo biloba 24 százalékosra szabványosított flavonglikozid tartalma bizonyítottan a leghatásosabb.
Figyelmeztetés!
Hosszú idõn át tartó túladagoláskor esetleges mellékhatásként bõrgyulladás, nyugtalanság, álmatlanság, hasmenés, hányás jelentkezhet.
Korunk tudománya is elismeri a ginkgo széleskörû egészségvédõ hatását. Európában ma a ginkgo az egyik legelterjedtebb természetes orvosság. 1988-ban egyedül Németországban több mint 5 millió ginkgo-receptet írtak fel a rászorulóknak. A ginkgo jótékony hatását a kutatók elsõsorban a növény erõs anti-oxidánsként mûködõ flavonoid tartalmának tulajdonítják. Levelei a többi között flavonoidokat, köztük kempferolt, kvercetint, izoramnetint és más glikozidokat, proantocianidineket és nem flavonoid terpéneket, bilobalidot és ginkgolid A, B, C-t, lignánokat, illóolajakat és csersavakat tartalmaznak.
- A ginkgo javítja a memóriát, serkenti az agy mûködését, jó hatású depresszió, szorongás és migrén ellen.
- Hatásosan alkalmazható asztma, allergia, Alzheimer-kór, szív- és keringési betegségek esetén.
- Gátolja a vérlemezkék összetapadását, tehát a vérrögképzõdést. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsony vérnyomást viszont növeli, tehát normalizáló szerepet tölt be.
- Jól használható máj- és veseproblémák, különbözõ gyulladások, impotencia, fülzúgás (tinnitus), idõskori halláscsökkenés(presbyacusia), látászavarok, szédülés (vertigo), aranyér esetén.
- Elõsegíti a szervezetben a glukóz hasznosítását, ezért elõnyösen alkalmazható cukorbetegségben (diabetes).
- Minthogy általában véve javítja a szervezetben a keringést, adagolása csökkenti az öregedéssel együtt járó kellemetlen tüneteket, fokozza a munkavégzõ képességet, jó hatással van a sebekre és a bőrre, hasznos visszérgyulladás utáni állapotban.
Egy 1991-ben megjelent tanulmány beszámolt róla, hogy különféle keringési rendellenességben szenvedõ 303 betegnek az orvosok 12 héten át napi 150 mg ginkgokivonatot adtak. A vizsgálatsorozat végén megállapították, hogy a ginkgóval kezelt személyek 71 százalékának javult az állapota, jelentõsen mérséklõdtek korábbi betegségtüneteik (energiahiány, fáradtság, szédülés, fejfájás, csökkent fizikai teljesítõképesség, depresszió, idegesség, az emlékezõ- és a koncentrálóképesség zavarai). Európában Amanda McQuade gyógynövénykutató számos vizsgálatot végzett elsõsorban idõskori elmebajban szenvedõ betegeken. Nyolchetes ginkgo-adagolás után állapotukban mérhetõ javulás következett be, ugyanakkor semmilyen mellékhatás vagy hozzászokás nem volt kimutatható. Fiatalabb betegeknél egyszeri 600 mg-os dózis sem okozott mellékhatást, viszont jelentõs emlékezõképesség-javulást tapasztaltak.
A ginkgóval kapcsolatos kutatási eredmények közül a legújabbal és talán a legérdekesebbet az impotencia egyik fajtájának kezelésekor észlelték. Mint a The Journal of Urology (Sikora, Sohn és Deutz) beszámolt róla, a pénisz artériás vérellátásának gyengesége miatt potenciazavarral küzdõ 60 betûsnek 6 hónapon át napi 60 mg ginkgokivonatot adtak. A kezelés végén a betegek 50 százaléka ismét képessé vált az erekcióra, és a többiek 45 százalékánál is valamelyes javulás történt a pénisz artériás vérellátásában.
Említésre érdemes, hogy a ginkgo alkalmazásának számos elõnye mellett gyakorlatilag semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak. 1989-ben több kutatóintézet és kórház egyidejûleg végzett ginkgo-hatásvizsgálatokat. Összesen 8505 személyt vontak be a kutatásokba, és megállapították, hogy a ginkgo 6 hónapon át történõ adagolása mindössze 33 embernél, tehát 0,4 százalékban okozott - fõleg emésztõszervi - mellékhatásokat, és azok is csupán enyhék és idõlegesek voltak. így tehát a ginkgo szedése gyakorlatilag kockázatmentesnek, biztonságosnak mondható. A világ több táján is megélõ Ginkgo biloba 24 százalékosra szabványosított flavonglikozid tartalma bizonyítottan a leghatásosabb.
Figyelmeztetés!
Hosszú idõn át tartó túladagoláskor esetleges mellékhatásként bõrgyulladás, nyugtalanság, álmatlanság, hasmenés, hányás jelentkezhet.
